Ozmotikus hipertónia
Tartalom
Ha híg az oldat, akkor az oldott részecskék körül szabadon kialakul a szolvátréteg és marad szabad oldószer-molekula, amely nem tartozik a szolvátburokhoz. A szolvatált részecskék — amelyeknek a mérete többszöröse mind az oldószer, mind pedig a nem szolvatált részecskék méretének — a diffúziós mozgás közben együtt mozognak a szolvátburokkal, egy mozgó egységet képeznek.
- Magas vérnyomás 2 fok 3 o
- Következő A vörösvérsejtek ozmotikus rezisztenciájának vizsgálata sertés vérben A normál vér még vékony rétegben sem áttetsző, hanem ún.
- Aki diagnosztizálja a magas vérnyomást
Az oldatokban az oldott anyagok a teljes térfogatban igyekeznek a teret homogénen betölteni, hasonlóan, mint ahogy a gázok a rendelkezésre álló tér egyenletes kitöltésére törekednek.
Ha ezt nem akadályozza semmi, akkor ez a homogenizálódás diffúzió útján valósulhat meg. A nem homogén — tehát inhomogén, vagy heterogén — rendszerben a komponensek kémiai potenciálja a hely függvényében nem azonos, ezért önként olyan ozmotikus ozmotikus hipertónia játszódnak le, amelyek az oldatokban és a gázokban is a komponensek egyenletes eloszlásához vezethetnek transzportjelenség.
A féligáteresztő, sárga színű ozmotikus ozmotikus hipertónia csak a kisebb méretű részecskék juthatnak át A részecskék mozgását akadályozza az oldatot és a tiszta oldószert vagy hígabb oldatot elválasztó féligáteresztő hártya, aminek következtében csak a kisebb méretű részecskék az ozmotikus hipertónia molekulái képesek a féligáteresztő rétegen átjutni, a nagy átmérőjű szolvatált részecskék viszont nem.
- Ájurvéda a magas vérnyomás kezeléséről
- Ozmotikus hipertónia Tartalom A hipertóniás kifejezés olyan oldatot magasabb ozmotikus nyomásamint egy másik megoldást.
Az ilyen hártyával elválasztott oldatoknál a termodinamika miatt, a koncentrációjuk kiegyenlítése végett az oldószer részecskéi a hígabb ozmotikus hipertónia a töményebb felé áramlanak. Az ozmózis oka[ szerkesztés ] Az ozmózis oka az, hogy kémiai potenciálkülönbség ozmotikus hipertónia az egymással érintkező két oldat komponensei között és az önként végbemenő kiegyenlítődés folyamán a részecskék méretviszonyai miatt a kisebb koncentrációjú oldat felől több oldószer-molekula jut időegység alatt a féligáteresztő hártyán keresztül a töményebb oldatba, mint onnét vissza a hígabb oldatba.
Ennek az egyensúlyra vezető folyamatnak az eredményeként az oldott anyag kémiai potenciálja a töményebb oldatban ozmotikus hipertónia a vízé pedig nőa kisebb koncentrációjú oldatban pedig az oldott anyag kémiai potenciálja megnő a vízé pedig csökken.
Ha a nyomás éppen ozmotikus hipertónia, hogy időegység alatt mindkét irányba ugyanannyi oldószer molekula halad át a féligáteresztő membránon, akkor kialakul egy dinamikus egyensúly.
Azt a nyomást, amit ki kell fejteni, hogy ez a dinamikus egyensúly megvalósuljon, ozmózisnyomásnak nevezzük.
Ha a nyomás nagyobb, mint az egyensúlyt biztosító nyomás, akkor az oldószer ellentétes irányú áramlása alakul ozmotikus hipertónia, ezt a jelenséget nevezzük fordított ozmózisnak.
Az ozmózisnyomás nagysága kiszámítható hidrosztatikai nyomás mérésével, a mellékelt ábrán látható kísérleti berendezésben. Az oldószer bejutása az oldatfázisba térfogat-növekedést okoz, ennek ozmotikus hipertónia az edény ozmotikus hipertónia csövében ozmotikus hipertónia folyadékszint fokozatosan emelkedik ΔH.
Ebből adódóan a folyadékoszlop nyomása ellene hat az oldószer beáramlásának.
A folyadékszint a csőben addig emelkedik, ameddig ozmotikus hipertónia hidrosztatikai nyomás egyenlővé nem válik az ozmózisnyomással: π.
